Ki, mit nem tud a XXI. században? Ajándékozási illemtan

Kedves szokás az ajándékozás. Figyelmességet árul el, örömet okoz nemcsak a megajándékozottnak, hanem az ajándékozónak is.

Sokan azonban szinte minden ünnepi alkalomtól félnek, amikor ajándékot illik vinni. Néhányan előre bosszankodnak, mert tudják kitől, mit fognak kapni. A nagynéni beállít a névnapon a hatodik vázával, a férj a feleségtől megkapja a huszadik pár zoknit stb. Az ajándékozás nemcsak abból áll, hogy veszek valamit, elviszem az ünnepeltnek és kész. Az első dolog nem az értéke, mint azt sokan gondolják, az ajándékozás nem költekezési alkalom. A kiválasztásnál az elsődleges szempont, hogy kit akarunk megajándékozni, milyen kapcsolatban vagyunk az illetővel és milyen alkalomra lepjük meg. Olykor nincs szükség különösebb alkalomra, a férfiak egy szál virággal is megtisztelhetik kedvesüket. Házastársak bármit ajándékozhatnak egymásnak, távoli rokonok, barátok, ismerősök már nem.

Ünnepekkor az ajándékozás „tömeges jellegű". Ekkor se licitáljuk túl egymást értékben, ilyenkor csak a család vesz részt az ajándékozásban. Többféle tárgyból választhatunk, a hasznosság itt is fontos lehet. Ha nem tudjuk mit szeretne a kedves rokonunk, környezetében érdeklődjünk mire vágyik. Minden ajándékot becsomagolva kell átadni, lényeges, hogy a csomagolás ízléses legyen. Távolítsunk el minden olyan jelet, ami az értékére utal. A megérkezésünk után adjuk át mindig az ajándékot, ne várassuk az ünnepeltet, és főleg ne dugdossuk el. A megajándékozott azonnal bontsa ki a csomagot és köszönje meg illendően.

Forrás: Balogh László: Illemtan

Minden ajándékot ízlésesen becsomagolva illik átadni